The Reduction of External Vulnerability and Easing of Monetary Conditions with a Targeted Non-Conventional Programme: The Self-Financing Programme of the Magyar Nemzeti Bank

In addition to its primary task of achieving and maintaining price stability, the Magyar Nemzeti Bank (Central Bank of Hungary – MNB) views the reduction of Hungary’s external vulnerability as a key priority. For that reason in the spring of 2014 the central bank introduced the Self-Financing Programme, in the context of which its policy instruments were restructured in order to crowd bank liquidity out of the sterilisation instruments and redirect it to the market of liquid securities. The Programme has met its initial goals as the external vulnerability of Hungary has decreased significantly. Between spring 2014 and December 2016 the Hungarian government repaid EUR 11 billion of its foreign currency debt from forints, the foreign currency ratio of government debt lowered to around 25 per cent from the previous 50 per cent, while gross external debt decreased also significantly. While the primary goal of the Programme was to reduce Hungary’s external vulnerability, the measures were also intended to facilitate the easing of monetary conditions in an unconventional way. The yield-impact of the Self-Financing Programme could be around 75–90 basis points which makes that the Programme supplemented the yield-effect of central bank interest rate cuts with a magnitude of one half of their effect between 2014 and 2016

What Shall We Do for a More Competitive Hungarian Economy? Thoughts About the Monograph Competitiveness and Growth of the Magyar Nemzeti Bank

Since 2010 Hungary has implemented a major turn in its fiscal policy which was followed by a fundamental change in its monetary policy resulting in a new era concerning the growth of the Hungarian economy. These changes form the basis of an economy being simultaneously characterised by balance and growth. Over the last six years the position of the Hungarian economy has been improving significantly especially concerning the quantitative aspects of competitiveness, the results of which have been recognized by financial and capital markets in addition to international organizations and the major credit-rating agencies. However, a faster and more sustainable convergence requires an improvement concerning the qualitative characteristics of the economic resources as well. For an outbreak from the moderately developed economic status it is essential to speed up the catch-up process with additional reforms focused on competitiveness. Along with the relevant international best practice and the theoretical background, the new volume of the book series of the Magyar Nemzeti Bank entitled “Competitiveness and Growth” presents also the necessary measures for that “competitiveness revolution”

Monetary Policy, Interest Groups, Financial Crisis

The outbreak of the financial and economic crisis in 2007–2008 put an end to the previous consensus on monetary policy. The effects of monetary policy on redistribution have come to the foreground; the modelling and transparency of central bank deci-sions now require the development of an interpretive framework that allows the complex interpretation of monetary policy decisions in a social context. This paper uses the example of exchange rate policy to explain the effects of central bank decisions on economic variables, the impact of those effects on institutions, and feedback from interest groups on central bank decision-making. Based on Woolley’s typology, this paper considers each of the factors within and outside government, as well as structural and less embed-ded, non-structural factors that may influence central bank decision-making. The paper concludes that interest groups’ assertion of their interests is not in conflict with central bank independence; it merely serves to represent the preferences of society concerning monetary policy

Fenntartható hitelpiac, fenntartható fejlődés = Sustainable lending, sustainable development

A pénzügyi közvetítő rendszer akkor tudja betölteni társadalmi funkcióját, ha az általa megvalósított hitelezés támogatja az adott nemzetgazdaság és közösség fenntartható fejlődését. A magyar bankok nem mindig és nem minden szempontból feleltek meg ennek a feltételnek. Az utóbbi egy-másfél évtizedben több olyan banki gyakorlat is azonosítható, amely épp ezzel ellentétes hatású volt. Ilyennek tekinthető többek között a kkv-szektor nem elégséges mértékű hitelezése, illetve a háztartások devizában való túlhitelezése, amit súlyosbított, hogy a magyar lakosság pénzügyi tudatossága elmaradt a kívánatostól. A válság óta eltelt időszak második felében több stratégiai kezdeményezés történt és program indult annak érdekében, hogy a hitelpiacon mind a kínálat, mind pedig a kereslet a fenntartható és egyensúlyi fejlődést segítse elő, de további lépések szükségesek ezen a téren. --- The role of the financial system can be fulfilled in the society only if its lending activity supports the sustainable development of the society and the economy. Hungarian banks could not always meet these requirements from every perspective. Several practices with adverse effect can be identified in the last one and a half decade. The low SME lending activity of the banking sector can be considered as an example, or FX lending for the household sector which was aggravated by the Hungarian households’ poor financial literacy. Several strategic programs were launched in the last half decade to support the sustainable lending both on the supply and the demand side. But further step should be made in the future

Hogyan törhetünk ki a közepes fejlettség csapdájából? (könyvismertetés)

Palotai Dániel – Virág Barnabás Versenyképesség és növekedés Magyar Nemzeti Bank, 2016 A globális pénzügyi válság újra ráirányította a figyelmet a gazdasági folyamatok fenntarthatóságára, illetve a gazdaság versenyképességére. Egyértelművé vált, hogy egyensúly és versenyképesség nélkül nincs tartós növekedés. Magyarország ennek megfelelően az akut válságkezelési intézkedéseket követően olyan gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, amely a korábbi dichotómiával szakítva összebékítette a makropénzügyi egyensúlyt és a reálgazdasági növekedést. A strukturális átalakítások és a stabilizáció lehetőséget teremtett az egymást erősítő versenyképességi reformokra, hiszen a versenyképes magyar gazdaság egyszerre jelent versenyképes munkaerőpiacot és emberi erőforrást, versenyképes vállalati szektort, versenyképes államot, valamint versenyképes pénzügyi és bankrendszert. A szükséges átalakításoknak egyfajta vezérfonala lehet a Magyar Nemzeti Bank Versenyképesség és növekedés című monográfiája, amely szerint a termelési tényezők és az értékteremtő-képesség közötti egyensúly javítására van szükség, hogy Magyarország egy új egyensúlyi pályára állhasson át, és kikerüljön a közepes fejlettség csapdájából. A monográfia egyértelmű társadalmi hasznosulását jelenti, hogy 2017 elejére számos megfogalmazott javaslat esetében konkrét intézkedésekre is sor került

Közgazdaságtani megújulás: a történelem és az intézmények jelentősége = Renewal of Economics: the relevance of history and institutions

A globális pénzügyi válság és a mainstream közgazdaságtan utóbbi évtizedben látott, ehhez kapcsolódó botlásai láttán nehéz lenne cáfolni, hogy a közgazdászok nagy részének érdeklődési körén kívül eső, nem-gazdasági tényezők („non-economic factors”) figyelmen kívül hagyása komoly tévedésekhez vezethet. A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy az akadémiai szférán túl az oktatásban és a széles értelemben vett közgazdasági közgondolkodásban is közelebb vigyük a valósághoz a közgazdasági teóriákat, és a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom történetileg kondicionált intézményi kereteit. Az intézményi szempontok hangsúlyossá válása elhozhatja a gazdaságtörténet mint tudomány jelentőségének újraértékelését is, elősegítve ezzel, hogy a közgazdászok újra tanulni tudjanak a történészektől. = In view of the global financial crisis and the related bottlenecks of mainstream economics in the last decade, it would be hard to deny that the ignorance of non-economic factors being outside the interest of most economists could lead to serious mistakes. The reform of economics is an urgent need, and it is time in the academic, the educational and also the public sphere to move economics closer to reality, and to begin to consider accurately laws, customs, culture and civil society organizations, so the historically conditioned institutional framework of society. The emphasis on institutional considerations can also lead to a reassessment of the significance of economic history as a science, facilitating that economists can restart to learn from historians